A már ma is európai fejlettségű budapesti agglomeráció jövője a közép-európai szerepvállalás
A budapesti agglomerációban él és dolgozik Magyarország lakóinak negyede. Az itt megtermelt jövedelem Magyarország kibocsátásának felét adja, és ezzel meghaladja Szlovákia vagy Luxemburg teljes jövedelmét. Az egy főre jutó gazdasági teljesítmény nagyobb a kibővült Európai Unió átlagánál. Budapesten nagyjából ugyanakkora vásárlóerő keletkezik egy évben, mint a hasonló méretű Bécsben vagy Prágában. Összességében elmondható, hogy térségében ez az egyetlen olyan nagyvárosi terület, amely - népességszámát, közlekedési helyzetét, gazdasági erejét, tudásbázisát és döntési kompetenciáját tekintve - tényleges kiemelkedési eséllyel bír.
Budapest mindennapi élete ma már messze túlnyúlik a városhatárokon. Mint integrált városi térség, a társadalmi és gazdasági kapcsolatok révén lefedi Pest megye nagy részét. Gazdasági és kulturális - részben adminisztratív - hatóköre pedig ennél is jóval szélesebb: gazdaságszervező ereje Magyarország nagy részét, sőt a környező országok többségének jelentős térségeit is eléri. A budapesti agglomeráció terjeszkedése az ország egyetlen jól kitapintható, az elmúlt évtizedekben is töretlen területi folyamata.
A nemzeti keretekbe bezárkózó szemlélet évtizedeken keresztül hadakozott Budapest aránytalan túlsúlya ellen. Az európai viszonylatban gondolkodó területpolitika számára azonban Budapest egyszerre jelent esélyt az európai színvonalú gazdaság területi kiterjesztésére, valamint az európai szintű szerepvállalásra. Budapestet tehát nem szabad visszaszorítani, és elszigetelni - ehelyett európai makrotérségi központtá kell fejleszteni.