72. képmese - Korszerű szolgáltatás az egészségügyben

Avagy - miért kell megváltoztatni az egészségbiztosítás jelenlegi rendszerét?

Az egészségügy pazarló rendszere nem fenntartható - a költségeket ott kell és lehet lefaragni, ahol a legnagyobbak: a gyógyszertámogatás és a kórházi ellátás kiadásaiból. Az egészségügy megújításának legfőbb célja, hogy olyan korszerű biztosítási-ellátási rendszer jöjjön létre, amely az elkövetkező évek fejlesztési forrásait hatékonyan felhasználva jó minőségű szolgáltatásokat nyújt, és csökkenti a betegek kiszolgáltatottságát.

A kiadások legnagyobb részét az aktív kórházi ellátás és a Magyarországon aránytalanul magas gyógyszertámogatások teszik ki. A fejlett országok között hazánk a harmadik legnagyobb gyógyszerfogyasztó. A társadalombiztosítás gyógyszerkiadása 8 év alatt megháromszorozódott. (Az elmúlt években elképesztő mértékben nőtt a gyógyszerfogyasztás is.)

Ami a kórházi ellátást illeti, az elmúlt évtizedekben torz, túlságosan kórházcentrikus egészségügyi struktúra alakult ki. Az egészségügy legdrágább ellátási formája, az aktív kórházi ágyak fenntartása elszívta a pénzt a korszerű járóbeteg-ellátástól, a háziorvosi rendszer fejlesztésétől. Nem maradt forrás az egyre nagyobb igényként jelentkező krónikus-rehabilitációs-ápolási intézmények fejlesztésére.

Európa fejlett országaihoz képest

• 50%-kal magasabb volt a 100 ezer lakosra jutó aktív kórházi ágyak száma (100 ezer lakosra számítva az EU15 országaiban 400 aktív ágy van, míg Magyarországon ez a szám 593).
  
• 40%-kal alacsonyabb volt viszont a 100 ezer lakosra jutó háziorvosok száma (az EU15 országaiban 100 ezer lakosra 103, míg hazánkban csak 66 háziorvos jut). Ehhez hasonlóan a rehabilitációs, krónikus és ápolási ágyak száma is jóval kisebb, mint Európa fejlett országaiban.
  

Mindezek alapján érthető, hogy az egészségügy megújításának legfőbb célja egy olyan korszerű biztosítási-ellátási rendszer megteremtése, amely az elkövetkező évek fejlesztési forrásait hatékonyan felhasználva jó minőségű szolgáltatásokat nyújt, és csökkenti a betegek kiszolgáltatottságát. Fontos cél továbbá, hogy lakóhelyétől és anyagi helyzetétől függetlenül mindenki megkaphassa a szükséges kezeléseket. E körülmények és feltételek pedig csak abban esetben biztosíthatóak hosszú távon, ha az ellátás új rendszere stabilan, tehát járulékemelés nélkül is képes finanszírozni az egészségügy működését.

Egy biztosító, több pénztár - ebben a mondatban foglalható össze az egészségbiztosítási rendszerünk új modellje.

Az egészségügy finanszírozása a jövőben is az egységes nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritáselvű, kötelező társadalombiztosítás keretében történik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben is mindenki biztosított lesz, aki eddig az volt - vagy azért, mert járulékot fizet, vagy azért, mert az állam fizeti a járulékot helyette (gyerekek, öregek, munkanélküliek, stb.). A biztosítás - mint eddig, a jövőben is - kötelező lesz, a biztosításból kizárni, a jövedelemarányos járulékát egyénileg emelni senkinek nem lehet. Az egyén kora, neme, lakóhelye, vagy egészségi állapota alapján a biztosítottak között nem lehet különbséget tenni, mindez nem befolyásolhatja a járulék mértékét. Ugyanakkor az új rendszerben ugyanannyiért többet kapunk: megkapjuk a választás szabadságát, miközben mindannyiunk számára megmarad a közösség nyújtotta biztonság is.