Az egészségügyi ellátást ma számos ellentmondás terheli. Élenjáró, európai színvonalon teljesítő intézmények mellett igen sok olyan kórház működik, amely a minimális követelményeknek sem képes megfelelni
Ma 50-70 milliárd forintra becsülhető az az összeg, amit a betegek hálapénzként orvosaiknak kifizetnek. Ennek révén eddig átláthatatlan viszonyok uralkodtak az egészségügyben. A hálapénz visszaszorítását célzó intézkedések sorát a vizitdíj és a nyilvános várólista bevezetése nyitotta.
Az ellátás színvonalában nem csak területi különbségek mutatkoznak. Hatalmasak az eltérések attól függően is, hogy kinek milyenek az anyagi lehetőségei, ki milyen külön utakat, kiskapukat talál, hogy megkülönböztetett ellátásban lehessen része. Eközben kevesen néznek szembe a ténnyel, hogy tudniillik mások kárára jutnak előnyhöz.
Az egészségügyi ellátást ma számos ellentmondás terheli. Élenjáró, európai színvonalon teljesítő intézmények mellett igen sok olyan kórház működik, amely a minimális követelményeknek sem képes megfelelni. Összességében az indokoltnál jóval több kórházi ágy áll rendelkezésre, miközben nagy számú intézmény alulfinanszírozott. Az egészségügyi szolgáltatásokat 10 millióan veszik igénybe, de járulékot csak 3,5 millióan fizetnek. E szférában - a jelentős béremelés ellenére is - szerények a hivatalos jövedelmek, ugyanakkor sok tíz milliárdra rúg a betegek által kifizetett hálapénz. Rohamosan nőnek a gyógyszerkiadások, ezzel párhuzamosan látványos a pazarlás. A betegek egyenlő jogokkal bírnak, de a szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférés egyenlőtlen. Folyamatosan nőnek az egészségügyi kiadások, a lakosság egészségügyi mutatói mégis lényegesen rosszabbak, mint Európa-szerte.
Az elmúlt másfél évtizedben szinte minden kormány programjában szerepelt az egészségügy átalakítása, reformja, végül azonban egyik korábbi kormány sem vállalta, hogy az egymásnak feszülő érdekekkel, és az ezek mentén kialakult érdekcsoportokkal szemben tiszta viszonyokat teremt.
Az eltelt egy évben megindult változások alapvetően átalakították az egészségügy valamennyi szereplője - az állam, a biztosító, a biztosított, a betegek, az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszergyártók és forgalmazók - felelősségét, kötelezettségét, jogait, érdekeltségét. Valamennyi változás közös célja, hogy olyan korszerű biztosítási-ellátási rendszer jöjjön létre az egészségügyben, amely az elkövetkező évek fejlesztési forrásait hatékonyan felhasználva:
Az időközben népszavazáson elutasított vizitdíj és kórházi napidíj önmagában nem szüntette volna meg a hálapénzt, csupán első lépés volt azon az úton, amely a hálapénz szükségtelenné válásához vezet. Az alkalmanként, illetve naponta kifizetett 300, 1000 vagy 1500 forint havi 180 ezer forint többletbevételt jelentett egy átlagos háziorvosi praxisban, és a járóbeteg-intézmények, kórházak is havi több millió forintra tettek szert ez által. Ezt a bevételkiesést a költségvetés nem fogja tudni pótolni.